Alkalmazásfejlesztés házifeladat tanulságok

1. Fejlesztőkörnyezet beüzemelése
   • Érdemes a félév során minél hamarabb beüzemelni és összeegyeztetni a csapattársakkal a fejlesztőkörnyezetet. Ha szerencsés az ember, ez egy pár perces feladat, ha nem, akkor előfordulhat, hogy az effektív fejlesztéssel összemérhető ideig tart. Bárhogy is legyen, nem árt minnél hamarabb túlesni rajta. A továbbiakban egy lista, a teljesség igénye nélkül, a nálunk felmerült beüzemelési problémákról.
2. Vírusírtó
   • Telepítés és futtatás közben többször is belefutottam a vírusírtómba (Bitdefender 2018). Érdemes figyelni, hogy milyen webhelyeket/alkalmazásokat blokkol, milyen file-okat karanténoz. Célszerû olyan helyre csinálni a projektet, amit nem akar nagyon megvédeni és érdemes ezt a helyet is hozzáadni a kivételekhez.
3. Qt Telepítés
   • Ne felejtsd el a megfelelõ compiler-t is telepíteni. Ha MinGW-t használsz, akkor telepítésnél a Tools alatt (verzióra figyelni).
4. Compiler-t a PATH-hoz
   • Ne felejtsd el hozzáadni a compilert a PATH-hoz ha Qt-val együtt telepítetted akkor a Qt/Tools/mingw-verzó/bin
   • Hasznos cucc: PathEditor.exe
5. DLL-ek importálása
   • Ha build-eltél, a project/build/debug mappábá rakd be a használt dll-eket.
   • windeployqt a Qt dll-ekhez(Qt/verzió/mingw-verzió/bin)
   • Többi hiányzó dll-hez: DependencyWalker (figyelni a hamisan talált hibákra)
6. Qt Módosítás
   • Ha valami ok folytán változtatni akartok valamit a Qt telepítésen, a teljes reinstall elõtt érdemes megpróbálni a Qt Maintenance Tool-t.
7. Ha sehogy se akar összejönni…
   • Ha véletlenül olyan helyzetbe kerülnél, hogy minden próbálkozásod ellenére sem akar működni a fejlesztőkörnyezet Windows alatt, akkor érdemes kipróbálni egy Linux virtuális gépen. A projekt során általunk használt fejlesztőeszköz ott is elérhető (Git, QT Creator, Doxygen, …) és tapasztalataim szerint a különböző dependenciák feloldása is egyszerűbb.
8. Git GUI
   • Néha segít ha a fejlesztés során az ember grafikus formában is át tudja tekinteni a branch-eit/commit-jait, átláthatóbban látja a manuális merge-eket, vagy egyszerűen irtózik a command line gondolatától. Mi erre a GitKraken nevű programot használtuk, mert viszonylag jól használható, multiplatform és ingyenes.
   • Fontos megjegyezni, hogy egy trükkösebb Git-műveletet érdemesebb lehet command line-ban megcsinálni, mert úgy biztosabb az eredmény.
9. QML frontend és C++ backend készítés
   • A mintától eltérő módon is lehet a QML és C++ oldal között kapcsolatot létrehozni. Méghozzá úgy, hogy nem kell végigkeresni a QML osztályokat, az ős osztálytól kezdve név szerint.
   • Ehelyett a QT egy kényelmes megoldást biztosít. Lehetőség nyílik arra, hogy a QML dokumentum belöltése előtt (amit a QQmlApplicationEngine végez), a QML fájlba bele tudjuk injektálni a C++ oszályunkat. Ehhez nem kell mást tenni, csupán létrehozni egy példányt a backend osztályunkból, majd a rootContext-be injektálni. Fontos, hogy csak ezután töltsük be a QML dokumentumot.
   • A backend oldalon nem kell mást tenni elkészíteni a setter (WRITE) és getter (READ) függvényeket, valamint a szignált amit emmitálunk megváltozáskor. Eztán a Q_PROPERTY macro segtsévével regisztrálni ezeket a függvényeket.
   • Fontos, hogy ne felejtsük el a setter metódusban kibocsájtani az sziglált!
   • Eztán már a QML oldalon létre is jön a megfelelő nevű backend oszály. Nem szükséges példányosítani, és a szignálok bekötése is mertörtént. Egyszerűen csak használjuk.
   • Ha bármelyik oldalon módosul egy property akkor az onChanged metódusok meghívódnak. Így automatikusan megvalósul a C++ és QML közötti szinkronizáció.

Készítette: Bóka Jenő, Kovács Péter Szabolcs, Medgyesi Zsolt